2014.05.17.
00:37

Annyira menetrendszerű, hogy az utazást otthonról kezdjük, de ha nem így tennénk, lógna a levegőben az útvonal, persze repülővel is mehetnénk, de akkor nem láthatnánk az apró részletekben rejlő változatosságot, ami pedig ugye gyönyörködtet.

Kicsivel a rendszerváltozás előtt történt, hogy megkezdődött az utazás, amely célja, meglátogatni kicsiny hazánk összes települését. Az első állomás Mezőtúr volt, a születési helyem, de pár nap után megérkeztem gyermekkorom színhelyére. Indulási hely: Dévaványa.

 

devavanya_07a.jpgA magyar Texas hajnali fényben (Fotó: V.O.)

Első blikkre persze egy "sosemhallott" településről lehet szó, azonban ezen kicsiny terület higgyük el különleges. A benyomást befolyásoló három tényezővel gyors össze is foglalnám a "Tudja-e Ön hol van Dévaványa?" jellegű kérdésekre adott válaszokat:

1) Sztereotipikus túlegyszerűsítés: "Nem."
2) Misztifikáció, legendaalkotás: "Túzokból van a kerítés."
3) Előítélet: "Romániában van!"

Akkor helyezzük el a térképen!
1) A hazaiak csekély hányada van tisztában azzal, hogy egyáltalán létezik ez a település. Nem csoda, hiszen az elszigeteltség sokáig meghatározó volt. A Tisza szabályozása előtt a település ezen mocsaras vidék, a Sárrét magaslatain állt, ennek emlékét őrzi valamennyi városrész elnevezése (Simasziget, Kősziget, Kéthalom stb.).

Honfoglaláskor a korábbi szláv törzsek valóvilágába (Iván > Ványa) költöztek be őseink, amelyet a mocsárvilág mint természetes erődítmény védett, csak a környékbeliek ismerték a járást. Ennek a bevehetetlenségnek is köszönheti kiváltságos szerepét a Török Hódoltság idején, ekkorra tehető a Déva előtag megjelenése a település nevében, amely a török dívánkozni (tanácskozni) igéből eredeztethető.

A folyószabályozások után lassan szilárddá váló sártenger helyén kényelmesen tudott terjeszkedni a település, a vasút is begördült, később azonban a főbb automobilutak távolsága lassacskán fogyásra bírta az egykoron tizennégyezres közösséget.

2) A magyar Texas földjén lépeget Európa legnagyobb testű madara, egykoron szép számmal, majd a vadászatnak és a mezőgazdaság térhódításának köszönhetően már csak ímmel-ámmal, a túzok. A kihalásuk megelőzésének érdekében az 1970-es évek közepén létrehozták Európa egyetlen, túzokvédelmi állomását, amely hatékonyságát a "túzokcsordák" növekvő létszáma is bizonyítja. Ennek köszönhető, hogy azok többségének, akik hallottak már Dévaványáról, feltehetőleg a magyar puszta velociraptorjai is beugranak. 

devavanya_02a.jpg A Réhelyi Látogatóközpont bejáratánál

Az állomásra halandó ember "természetesen" nem léphet be, érthető, azonban az azóta nemzeti parki oltalom alatt álló környék és látogatóközpontja, a Réhelyi Látogatóközpont minden kíváncsiságot kielégít. Erre mérget is bevennék :) Ne hagyjuk ki a tanösvényt, a kilátót, a túzokok hangját, a múzeumot és a magyar háziállatok simogatását! Nyugalomra vágyók kiváló piknikhelyszíne, természetkedvelők (kiváltképp ornitológusok) Mekkája.

Tavasszal (március-április) az erőt gyűjtő Nap első fényeinél figyelhető meg az egyik különleges természeti színjáték, a túzokdürgés. Ez a fura szó nem mást jelent, mint a hímek násztáncát. Ilyenkor felfuvalkodva, a puszta arisztokratáiként pávás... bocsánat túzokoskodnak, bízva abban, hogy sikeresen imponálnak legalább egy hölgynek.

Hasznos: a Réhelyi Látogatóközpontban kedves szakszemélyzet lesi minden kívánságunkat, szállást nyújtanak, szakvezetést (túzokdürgés idején túzoklest), szakelőadásokat, erdei iskolai oktatást, nyári tábort szerveznek, de egy kellemes baráti sütögetéshez, kerékpározáshoz és sátorozáshoz is biztosítanak helyet/ eszközt. A Körös-Maros Nemzeti Park oldalán minden szükséges információ rendelkezésre áll. Közösségi közlekedők busszal érhetik el Kisújszállásról, vagy Dévaványáról. A megálló neve a múltidéző Réhelyi Állami Gazdaság.

devavanya_01a.jpg Szürkemarhacsorda

A városba is érdemes betérni. Egyik rendszeres útitársammal/ barátommal a következőket keressük: ő a sétálóutcákat, én a templomokat. Mindkettőből lehet persze következtetni a helyszín karakterére, de előbbi az sok esetben nincs, ellenben van sok kocsma, vigaszágon megfelel :). Templom viszont áll a települések többségén, így itt is, nem is akármekkora. Az ország 31. legmagasabb épülete magasodik református templom alakot öltve (az ország 2. legmagasabb református temploma a nagykőrösi után), csupán 30 méterrel alacsonyabb a budapesti Szent István Bazilikánál. (Forrás: wikiTovábbá a környék iránt érzékeny érdeklődőket helytörténeti gyűjtemény várja, amelyet a város egyik legmeghatározóbb személyiségének, a régész Bereczki Imrének a nevét viseli.


Nézd meg a templomot és az erkélyéről a kilátást itt.

Mint minden alföldi település, Dévaványa is rendelkezik kiváló termálvízzel és erre épült fürdővel, a termalfurdo.cafeblog.hu bejegyzésének köszönhetően az indexen is főoldalon futott, hogy ez a fürdő valamiben különleges. Hogy miben? Ez az ország legolcsóbb termálfürdője. Most hirtelen nem tudom sírjak, vagy nevessek. De inkább nevetek, mert annak ellenére, hogy olcsó, mégis színvonalas! A termálvizes medencéken kívül úszó- és gyermekmedence, csúszda, napozóágyak, bérelhető bungalók, szépészeti kezelések és gyógyterápia is megtalálható a fürdőétlapon.

 

Kulinária: A környélbeliek csak "sülttökösöknek" nevezik a dévaványaiakat, ugyanis ez az a zöldség, amely a helyi konyha elmaradhatatlan eleme. A rendszerint szeptemberben megrendezett Betakarítási ünnepség kiváló alkalmat ad arra, hogy megkóstoljuk a sült tököt, a sülttökkrémet, a sülttöklevest, a sülttökpitét és egy jó békési szilvapálinkát. ;) Kájne pánik, majd szerzek és közzéteszek remek recepteket, ne maradjon le senki. 

Sülttök-szezonon túli időkre:
Klasszikus alföldi csárdát hiába keresünk, emlékezzünk vissza, a mocsárvilágban ki akart volna megállni? Egyáltalán jött erre valaki? A legközelebbi Gyomaendrőd-Nagylaposon vagy Kondoroson érhető el, érdemes, későbbiekben ide is ellátogatunk. De helyben maradva (gyors)éttermek (na nem a BúrgerKing & Tsa.) és kiváló cukrászdák várják az éhezőket. A Sárrétre jellemző étel a betyáros, amely a vidék gulyásainak és juhészainak hagyományos, bográcsban főtt étele. A slambuchoz hasonló étel, pirított lebbencs és krumpli alkotja a vázát. Borvidék híján, bort hozzunk magunkkal a piknikre.

3) Végezetül bemutatnám a "Variációk a Sziatehonnanérkeztél?Dévaványáról. kezdetű párbeszédek befejezésére" című művemet, amely saját gyűjtésem eredménye:

Variáció A) - És nehéz volt a határátkelés? Vagy már mióta Románia is EU-tag, könnyebb?
Variáció B) - Az jó messze van, van ott egy vár is, valami Kőműves Kelemenes.
Variáció C) - Az Magyarországon van?
Variáció D) - Hallottam róla, sok túzok vannak ott.  

Jó tudni:
- A folyószabályozás előtti vízi világban, a halászat és a nád hasznosítása biztosította a megélhetést, amelyet a környező nagyvárosok piacain is értékesítettek. Nagyváradra például csónakokkal szállították a portékát, ennek emlékét őrzi a - ma már szilárd útburkolattal rendelkező - Hajós utca.

- Habár Dévaványa az útikönyvek szerint a Sárréten kényelmesen elterülő város, mentalitásban inkább a nagykun véna a jellemző. Mocsaras időkben Heves, majd Jász-Nagykun-Szolnok, 1950 óta pedig Békés megyéhez tartozik a terület.

- die Túzok, -ok: azaz a helyes többesszám a túzokok. A srácot kakasnak, a csajt pedig tojónak nevezzük. 

- "Tiszta időben látni a Hargitát!" - hangzik el öregeink büszkeségtől mosolygó szájából, a református templom erkélyére mutatva. Ami valóban igaz, 30-50 km-es körzet tárul elénk napos, páramentes időben. A szomszédos települések templomtornyait vagy a Budapestre rohanó nemzetközi vonatokat is kiszúrhatjuk. Annyi finomítást azért tennék, hogy az a Hargita, azok valójában a Bihari-hegység vonulatai :) , és sajnos a lépcső rossz állapota miatt csak saját felelősségre mászhatunk fel a toronyba. (Én a plébános urat kérdezném, ha ilyen terveim lennének, bár kisebb koromban többször is volt szerencsém megcsodálni a "Hargitát").

- A buszmegállóval szembeni cukrászdában kapni Ványai krémest, szemben pedig a város kedvencét, a "messzeföldönhíres" Lajos bácsi fagyizóját találjuk. Apropó, mi gömbökben mérjük a fagyit, bocs, de a gombóc az szilvás és túrós errefelé.

devavanya_06a.jpgA katolikus templom és Körösladányi út (Forrás: eon.hu)

Csak halkan súgom meg, hogy hétvégi út-mutatóért katt a Dél-Alföldre írt cikkemre.

Mindenesetre esetemben a környezet maximálisan befolyásolta lényemet: természetkedvelő vagyok, nem félek a madaraktól, a nagyoktól sem, a kedvenc színem a zöld, és ha tehetem hamarabb vagyok öko- mint kultúrturista. Büszke vagyok arra, hogy egyik felem totális dévaványai, a másik felemről egy másik bejegyzésben mesélek, annyit segítek, egy igazi MEZŐ város érkezik a folytatásban. Megyek is csomagolni!


devavanya.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://videkimagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr566173909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kussoló Szarvas 2014.06.03. 21:58:18

Éljen soká a ványai krémes és nemzeti parki kommunikációs hölgy macskája! Továbbá nem meséltél arról az útról Réhely és Ványa között, ahol mindig jön szembe valaki. Az hogy is volt?

Vidéki Magyarország 2014.06.03. 22:37:10

@Kussoló Szarvas: A híres réhelyi kanyar, ahol még hajnali 3-kor is szembe jön valaki, ha más nem, egy fácán :)

EsPé 2014.06.16. 21:05:11

"Túzokból van a kerítés" ez kész :) :)

Sapika 2017.01.24. 14:25:13

Jé, a strandról nem is tudtam; legközelebb elnézek oda, ha arra járok.
Más: Mennyire biztos a Déva + Ványa etimológia? Vmint hogy már a honfoglalás előtt is lakott hely volt?

Végül: van ott egy kb. 130 éves zsidó temető is, több furcsa és szép régi sírkővel (ha vkit érdekel az ilyesmi):
varhegyi-family.net/Gabor/Hungary/Other/rabbi_graves_Devavanya/