2014.06.21.
13:56

"A legfinomabb válogatás" rovat elsőként az 5 éves terv megaprojektjeivel kínálja meg a Nagyérdeműt. Csokorban sorakozik a legvidámabb barakk TOP7 Londonja. 

szf_Salgótarján_1968_Városközpont.jpg

Az újságokat olvasgatva lettem figyelmes egy érdekes hírre: Volgográd nevének Sztálingráddá való visszaállításáról a lakosok népszavazáson döntenek. Azonnal beugrott a kis fantasztikus füzetecském, amely valaha "a nép szórakoztatásáról" gondoskodó Képes Újság mellékleteként jelent meg: Kis Képes Krónika, Magyar városok 1981. Elő is kaptam. A sok retró hol fekete-fehér, hol matt színes városképeket nézegetve jutottak eszembe élményeim a szocialista várostervezés remekeiből. Hát innen az ötlet.

7) Salgótarján
Mostanság nógrádi időszakot élünk a Vidéki Magyarországon, szóval abszolút illő, hogy Tarjánnal indul a visszaszámlálás. A megyeszékhely már honfoglalás óta fenn áll, azonban az ismeretlenségből, mint ahogy azt majd a többieknél is látni fogjuk, a környék ásványkincskészlete emelte ki. Ugyan 1922 óta város, mégis a legnagyobb horderejű változásokat a tervutasítás indított el. Az akkori modern városrendezés mintapéldájául szolgált Európa-szerte. A belváros képét a magyar valóság felhőjét karcoló emeletes építmények alakították, mint például a Karancs Szálló. Iparában országosan is kiemelt jelentőségűnek számított az öblösüveggyár, vagy a Karancs tűzhely. 

szf_Salgótarján_1978_József Attila Műv Kp.jpg

6) Ajka
A festői Bakonyerdő völgyében, a Kisalföld felé nyíló félmedencében fekszik az 1959 óta városi rangot viselő veszprémi település. Nagymúltú településünk, illír és római kori emlékeket is feltártak, azonban a falu felemelkedése szintén a környék ásványkincseinek felfedezését követően kezdődött. A "baráti" időszakban bauxitbányáinak köszönhetően, a timföldgyárával lett a magyar ipar egyik gócpontja, lakossága megkétszereződött. A 30 ezres lélekszámú város belvárosát az 1970-es években rendezték. A timföldgyár mellett az Ajkai Kristály képvisel egy színt a kiváló magyar termékek palettáján. 

szf_Ajka_1969.jpg

5) Komló
Már az első említések Baranya vármegyei faluként említik, feltehetőleg az Árpád-korban települt be. Várossá nyilvánításához egészen az első bányásznapig várnia kellett, amelyet 1951-ben rendezett meg a tanács. Akkoriban a szénbányászat mellett a "munkások kiskertmozgalma" indítványozásáról is ismert volt, ami azt jelentette, hogy a zömében iparban foglalkoztatott lakosság nagyobb hányada 8 óra munkaidő után a 8 óra pihenését a kiskertjében töltötte. Pécs felől, lejtőmenetben érkezvén fogadó hatalmas gyárkémények és panelprogrammal újra színezett blokkok közel sem azt sugallják, hogy ez a település az egészségturizmus egyik kötelező állomása, a várossal szinte egybeépült Sikonda üdülőtelep gyógyfürdőjének köszönhetően.

szf_Komló_1958.jpg

4) Oroszlány
A település az egykori Csák nemzetség birtokán áll, feltehetőleg a család címerállatról, a Zebráról kapta nevét. Persze, hogy az oroszlánról... A sztori ugyanaz: szén, bánya, nehéz ipar. Mindenki gondolt egy képre, egy szürke, lakótömbökkel teli művárosra. Ezt ezennel feloszlatom, ugyanis a tájképromboló ipari óriásokat elrejtették a Vértes lankái, a szürke paneleket pedig színes falfestményekkel díszítették a '60-as években. Oroszlány tulajdonképpen nem változott, korábban is és most is élen járt a fejlesztések kapcsán, akkor közművelődés és közművesítés magas fokával emelkedett ki, most pedig a példásan átalakuló gazdasági szerkezetével, városszépítő projektjeivel. A látnivalók akkor és most is ugyanazok, a kamalduli remeteség barokk épületegyüttese a közeli Majkon, valamint Oroszlánypusztakő várromja. 

Gondoltad volna, hogy az oroszlányi hőerőmű hűtővíztárolója egy különlegességet rejt? A tóra ugyanis hangulatos faházakat építettek, amelyek mólóiról a naplemente megtekintése egy garantáltan felejthetetlen élmény.

szf_Oroszlány_1964.jpg

3) Kazincbarcika
A borsodi iparvidék gócpontja az agrárjellegű Sajókazinc és a 19. században nyílt szénbányával rendelkező Barcika települések összeolvadásával került fel az ország ipari térképére. Habár erőműve már jóval az "átkos" előtt felépült, mégis a település maga csak az '50-es évektől fejlődött látványosan. Oroszlányéval kísértetiesen hasonló utat járt be, mindkét település 1954-ben nyert városi rangot, és ebben az időszakban népességszáma meghatszorozódott. A legismertebb ipari létesítménye a Borsodi Vegyi Művek, a mai BorsodChem. Ma igazán színes város fogad minket ha arra járunk, ugyanis a KolorCity Kazincbarcika pályázatnak köszönhetően folyamatosan születnek színes alkotások a lakóblokkok falain. Lenyűgöző!

szf_Kazincbarcika_1966_Május 1 út.jpg

2) Tiszaújváros
Leninváros. Magyarország az egyetlen baráti állam a nagy Szovjetunión kívül, amely megtisztelte Vladimir Uljanov urat azzal, hogy várost nevezett el róla. 1966 óta jegyezzük városként, 1970-ig eredeti nevén találjuk a térképen: Tiszaszederkény. Mindig is a legélhetőbb magyar települések közé tartozott, habár a rendszerváltozás óta elvesztette a KGST-ben betöltött fontos hangsúlyát, ennek ellenére ma is képes megtartani fejlettebb pozícióját. A Tiszai Vegyi Kombinát a leghíresebb ipari létesítménye. A belvárosi tó környékén sétálva érdemes megfigyelni a várostervezést. Ha beállunk az egykori Lenin-szobor helyére, hatalmába kerít az a fajta monumentalizmus, amely éreztette az emberrel, hogy ő csak egy kis porszem ebben a gigantikus idealizált világban.

Ma már Tiszaújvárosról nem Lenin, hanem inkább az ökoturizmus és kikapcsolódás jut eszünkbe. A település a legújabb magyar természeti csoda, a Tisza-tó turisztikai régió egy fontos állomása. 

szf_Tiszaújváros_1966_02.jpg

 

1) Dunaújváros
Dobpergés.... parramparramparrram, az első helyen az első 5 éves projekt, pardon terv leggigantikusabb beruházása, amely az egykori Dunapentele közigazgatási területének déli felén kezdte pályafutását 1950 tavaszán. Nagyságát az is bizonyítja, hogy mindössze egy év alatt épült fel az ország nehézipari fővárosa: Sztálinváros.

A nagy álmot, amit ma sokaknak Anglia, akkoriban Dunaújváros testesítette meg. Szinte mindenki ismertségében akadt olyan, aki odatelepült munkavállalás céljából. Már a városhoz közelítve, a távolról is jól látható Vasmű robusztus, füstölgő kéményei sejtetik, hogy a keménykezű diktatúra nem akármit teremtett. Az utcán sétálgatva, látván a sztálinbarokk csodáit, a panelrengetegeket, valamint a gondosan elhelyezett zöldfelületeket és köztereket valamiféle libabőrözés lesz úrrá az emberen. Ezt csak a betondzsungel orchideáiként kibontakozó (e)világi épületei (templomok, üzletek) oldják, amelyek az enyhülés időszakában bújtak ki a földből.

A város mai szerkezetén is jól megfigyelhető a koncepció, északon a klasszikus Dunapentele található, amely már a Római Birodalomban fontos védelmi pont volt (Intercisa). A birodalom bukását követően Pentele-ként említik, amelyet az egykoron itt álló Szent Pantaleon-apátság védőszentjének köszönhet. Dunapentelétől délre a milliméter pontosan megtervezett Újváros, ennél is délebbre a lakosságnak munkát adó ipari komplexum, a Dunai Vasmű (ma ISD Dunaferr Zrt.) fekszik. A népességszám a 80-as években érte el csúcspontját közel 61 ezer lakosával, nem csoda hát, hogy a Mezőföld egyik legjelentősebb városáról beszélhetünk.

Tudtad? Sztálinváros az első tervek szerint valahol Mohács környékén épült volna fel, azonban a megromló magyar-jugoszláv viszony miatt új helyet jelöltek ki, Dunapentelét.

 szf_Dunaújváros_1963_01.jpg

 Na és akkor nézzük, merre jártunk:

A szocializmus fellegvárai jpg.jpg

Ez csak egy kis ízelítő volt ezekből a településekből, amely betonelemei rengeteg érdekességet rejtenek. A Vidéki Magyarország első 5 éves tervében természetesen szerepel ezen városok részletesebb bemutatása. Addig is itt egy fotótár, amely igyekszik bemutatni az egykori ipari fellegvárak mai arcát. 
A retró fotók a Fortepan oldalon lelhetőek fel. A galériában megtalálható saját fényképek a Panoramio és Wikipedia kapcsolódó fotóival lettek kiegészítve.

A bejegyzés trackback címe:

http://videkimagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr986394365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

lombozódó 2014.06.21. 23:31:31

Na és mára milliók siratófala. :-)))))
A biztosított/nyújtott ipari hátterek nélkül nem lenne a mai Magyarország sem !
Sőt nem lenne az a sok milliárdos sem.

Villy 2014.06.21. 23:53:13

És Tébánya hol van?

GERI87 2014.06.22. 01:35:18

Dunaúj(Sztálin)város egy hatalmas tévedés volt: "vas és acél országa" na persze...

Van valami vizuális hatása -ha nem is 'bája' - ezeknek a paneldzsungeleknek, nem vitás, na de élni, lakni biztosan nem vállalkoznék ott.
Szürke, füstös, poros városok ezek.

Tatabánya tényleg kimaradt.

balllazs 2014.06.22. 01:54:51

Tiszaújváros mint a Tisza - tó fontos állomása? Az tényleg egy új magyar csoda lenne. :D

Aszpartám 2014.06.22. 02:13:30

Szerintem Százhalombattánál vegytisztább alkotás nem létezik, hihetetlen, hogy maradhatott ki...

Neked ugatok nem a házat őrzöm 2014.06.22. 07:08:48

Petőfibánya nem város, de tipikus Sztálinbarokk.
@balllazs:
Csak érdekességként említem, hogy Csurkának volt egy novellája (amiben egy vidéki alkohol elvono igazagatójának egy 8 elemit végzett fószert neveznek ki, aki ugy toborozza az Ilkosvicsban a munkatársakat hogy ide gyertek, mert itt büntetlenül lehet markecolni) szóval ez egy kicsit abszurd, de a város Tiszaújvárosnak hivjak. ez még erősen a 60-ad évek, még talán Leninváros sem volt kitalálva.
(szerintem Csurka amúgy egy zseni volt)

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.06.22. 08:11:09

Azt azért írjuk le, hogy Kazincbarcikán csak VOLT a Borsodchem, hiszen egy ideje Berentén van hivatalosan.
1949-ben alakult a kombinát Berente területén épült- amely falut 54-ben hozzácsatolták a várossá váló Kazincbarcikához.

Aztán az jött ki a kilencvenes években, hogy hiába Berente részen van a Borsodchem, nem kapnak megfelelően az iparűzési adóból befolyt pénzekből.

Hosszú huzavona és népszavazás után 1999-ben leváltak a városról, így lettek az ország egyik leggazdagabb községe, alig több, mint 1100 lakossal...

urbantransport 2014.06.22. 08:34:32

Hát Tiszaújváros a Tisza tótól igen csak messze esik :D (Még légvonalban is 35km) Néha nem árt egy térképet megnézni mielőtt valamit leír a kedves szerkesztő.

Watchdog 2014.06.22. 08:38:54

'80-as évek végén vízitúra megálló keretében csöppentem Tiszaújvárosba. Olyan volt, mint egy időutazás. Az utcákon fix telepítésű óriásplakátok buzdítottak az n-edik pártkongresszus célkitűzéseinek megvakósítására, valamint éltették a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságot. Muszáj volt valami kaját vennünk (délben nagy nehezen találtunk egy nyitott boltot a buszpályaudvarnál), aztán gyorsan továbbeveztünk...

Pepibubó 2014.06.22. 09:08:31

@lombozódó: "milliók siratófala" - nem így értetted, de bizony az! A kommunista diktatúra által elrabolt 40 évünket siratjuk itt, amiről a rendszerváltás óta derült ki, hogy nem 40, hanem legalább 100 évet rabolták el az elvtársak az országtól.

"A biztosított/nyújtott ipari hátterek nélkül nem lenne a mai Magyarország sem !" - na, ez is biztos! Nem mai Magyarország lennénk, hanem egy fejlett, normális, élhető nyugati demokrácia.

"Sőt nem lenne az a sok milliárdos sem."- de nem ám! Ha nem rabolhatták volna el a nemzet vagyonát a szocialista diktatúra máig élő kapcsolatrendszerével.

magyar bucó 2014.06.22. 09:16:21

@balllazs: Igen, jó messze van onnan a Ttó. A szerzőt kötelezném, hogy gyalogoljon el odáig...

magyar bucó 2014.06.22. 09:19:52

@Sunsetjoy: Konkrétan lóf...t sem kaptak, az volt a város legelhanyagoltabb része. Ők csak a gyár hátrányait élvezhették, a levegőszennyezést, a zajt és azt, hogy egyetlen bekötőúton, jókora kerülővel lehetett eljutniuk a "városba".

ixub 2014.06.22. 09:21:16

@GERI87: Szerintem még sosem voltál dújvban, de ezzel nincs semmi gond, csak ne általánosíts kérlek.

Pepibubó 2014.06.22. 09:55:39

@ixub: Szerintem meg járt ott. Két éve voltam életemben először Dunaújvárosban, de megdöbbentő volt a kommunista diktatúra fellelhető hangulata. Gondolom, akit személyes emlékek kötnek oda, esetleg még az összehasonlítási alapja is kevés, az másképp érzi. Ne vedd általánosításnak, amit ír és főleg ne vedd magadra! Épp az ilyen személyes kötődésekkel élnek vissza a kommunisták, hogy megszépítsék a szocializmus "dicső", azaz szégyenletes múltját.

vontod75 2014.06.22. 10:15:40

Ózd? Kéménysor? Gáztorony? Oxigéngyár? Kínai fal?
37.media.tumblr.com/tumblr_leo66gNNyo1qf71bqo1_500.jpg

♔bаtyu♔ 2014.06.22. 10:16:26

@Watchdog: Én kb. 5 éve voltam Tiszaújvárosban.

Azt hittem, ez egy koszos és legfőképpen munkanélküli cigányokkal teli település, erre találtam egy hihetetlenül virágzó kisvárost. Hihetetlenül kulturált az egész, tele virággal, igen impozáns új lakóparkokkal, termálfürdő, mellette nagyon profi kemping és rengeteg zöld.

A szerzőt én sem értem, a Tisza onnan elég messze van.

GERI87 2014.06.22. 10:20:08

@ixub:

Voltam.
Mindegyik felsorolt városban van kertes ház övezet tipikus szoci szabvány házakkal többnyire meg útépítésűekkel.
De ettől még egy nagy paneldzsungel az egész.
Dunaújváros meg kifejezetten rossz levegőjű.
(Állítólag régen még "vörös hó" (rozsda) is esett a szennyezés miatt)

Lxxxx 2014.06.22. 10:23:18

Sziasztok! Én a hetvenes évek vége felé még igen kicsi gyermek voltam, de mikor a 6-os óton Paks irányából Budapest felé tartottunk, mindíg átmentünk Dunaójvároson, sőt, usziba is jártam oda (majd a kerülúutat használva mellette mentünk el). A vicc: "Láttál-e már piros havat?" számomra nem az, mert gyakran láttam; volt a déli részen egy kémény, piros volt a füstje, és ha hó esett, hát piros (na jó, rózsaszín) hó esett arrafele. Ógyhogy láttam piros havat. :)

pitonkigyo 2014.06.22. 10:30:42

A Tisza-tó mellet Tiszafüred van, nem Tiszaújváros.

Ezek a városok, lakótelepek nem panelek, nem betonrengetegek. Rendes téglából van a faluk, esetleg van bennünk pár betonoszlop és gerenda, csak amennyi bármelyik lakóparkban manapság.

Lxxxx 2014.06.22. 10:37:56

Lassan sugárzó bauxitbeton esetleg?...

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2014.06.22. 13:52:33

@magyar bucó: Szépítve fogalmaztam. Nagyjából ismerem azért a sztorit, nem messze lakom Kbarcától.

Bambano 2014.06.22. 14:18:06

@♔bаtyu♔: a tisza nincs messze, a város határában folyik, a tiszai hőerőmű onnan veszi a hűtővizet. a tisza tó van messzebb, konkrétan másik megyében.

a tvk és a tvk-ban kereshető pénz dobja meg a várost, meglehetősen gazdag település, olyan fejlesztésekkel, amiről máshol nem is álmodhatnak.

Vidéki Magyarország 2014.06.22. 15:53:18

Számos megaberuházásról is lehetett volna még írni természetesen: Gyöngyös-Visonta, Orosháza, Paks, Százhalombatta, Szolnok vagy Szombathely belvárosa/ azok egyes épületei, Tatabánya, Várpalota és még sokakról.

Tiszaújváros pedig turisztikailag a Tisza-tó szerves részét képezi, habár földrajzilag tényleg nem szó szoros értelmében a tó (v. víztározó) partján fekszik, pl. termálfürdője miatt.

Vidéki Magyarország 2014.06.22. 16:04:57

@urbantransport: Azt hiszem egy szóval sem említettem, hogy a partján fekszik ;) De ha meglátogatod pl. a itthon.hu/tiszato oldalt, akkor meglátod nem is hazudtam nagyot azzal, hogy fontos állomása a tónak, elnézést, a tó régiójának.

Vidéki Magyarország 2014.06.22. 16:21:23

Valóban a képtárban elég félreérthetően írtam "Tisza-tónál"-t, így jár az, aki régiókban látja az országot, engedelmetekkel átírtam, és szíves elnézéseket is kérem :) Valódi célom az volt, hogy felhívjam a figyelmet a Tisza-tó szépségeire.

urbantransport 2014.06.22. 17:17:22

@Vidéki Magyarország: A régiójában esetleg viszont a partján semmiképpen sem.

Pepibubó 2014.06.22. 17:41:36

@fagyospityóka: örülök, hogy ennyire vállalhatót írtam. Jólesik az egyetértés.
Köszönöm!
Köszönöm!
Köszönöm!